Inkubátor – Weiszer Márk

Társulat Eszköztár Tervezés Bemutatkozás

Diplomázó Család Társadalom Mentor

Mi az a Tervezőgrafika?

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani.

Mi az a Tervezőgrafika?

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani.

Mi az a Tervezőgrafika?

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani.

Mi az a Tervezőgrafika?

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani.

Mi az a Tervezőgrafika?

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen keresztül készüljenek fel.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani a sikeres felvételit.

Felmerül a kérdést, hogy etikus-e leírni azokat a szempontokat, amelyek megkönnyítik a felvételi eljárásra való készülést ahelyett, hogy mindenki számára meghagynánk a lehetőséget az egyéni felkészülésre. Az ilyesfajta felkészülés talán csak illuzió, de ha elhisszük, hogy létezik akkor feltételezhetjük, hogy az így az egyetemre felvételt nyerő diákok mind-mind egyedi és különleges karakterek, akik a saját eredeti útjukat követve érték el azt a tudás szintet és gondolkodásmódot, amire szükségük volt a felvételihez.

Jelen kiadvány nem szeretne konkrét megoldásokba bocsátkozni és nem is lehet leírni, hogy a sikeres felvételihez sárga vagy zöld színeket kell használnunk vagy milyen betűtípust kell választanunk, hogy az elnyerje a felvételi bizottság tetszését, mert ilyen válaszok nincsenek. A felvételiztetők számára sem cél, hogy előre meghatározott típusú felvételizőket gyűjtsenek

Jelen vállalás leginkább arról szól, hogy rálátást adjon azokra a szempontokra, amelyeket érdemes mindenki számára végiggondolni.

Közoktatás, család, mentor

A pálya kiválasztása és az adott szak felvételijére való készülés érdekes aspektusa a szakmába való belépésnek. Az első ilyen aspetkus a hagyományos pontszámításos felvételitől való eltérés. A művészeti egyetemekre speciális készségekre van szükség, amelyeket nem lehet osztályzatok közé zárni. A jó megoldás nem 380 pont fölé a rossz pedig 380 alá van értékelve, mert a közoktatással és a hagyományos felsőoktatással szemben a művészeti felsőoktatás szereplőit nem lehet osztályzatok skatulyájába zárni. A művészeti felsőoktatás egyik legfontosabb különbsége, hogy kiscsoportos munka zajlik így a hallgatók mindig egyéni személyre szabott visszajelzéseket kapnak munkáikról. Bármelyik nagy hazai egyetem egyetlen szakjára több hallgatót vesznek fel, mint hozzánk egy egész évfolyamba. Hagyományos iskolai létszámok mellett esélytelen egy tanártól vagy egy oktatótól elvárni, hogy személyre szabott visszajelzést adjanak számunkra óráról órára. Ebből adódóan érthető, hogy a közoktatásban sablonok mentén próbáljuk kezelhetővé tenni a gyerekek által a feladatokra érkező válaszokat. A kreatív vagy tehetséges gyerekek proaktivitását és olykor különcségét nehéz kezelni, hiszen ebből az általános mintázatból való kilógással plusz terhet tesznek a pedagógusra.

A kiválasztott pálya sok esetben lehet konfliktus a szülőkkel szemben, mivel valószínűleg senki nem szívesen engedné a gyermekét olyan területre, amely működésére nincs rálátásuk. Persze sok alternatív helyzet elképzelhető, de személyes tapasztalataim eddig azt mutatják, hogy a művész vagy értelmiségi családokból származó diák döntését sokkal könnyebben elfogadta a családjuk, mint ott ahogy a szülők számára idegen területre tévedt gyermekük. Ez azért is lehet egyébként izgalmas, mivel olyan különc szituációkról, mint a gapyear vagy az egyetemre való többször próbálkozás gondolata már önmagában megrémítheti a szülőket, akik akár jogosan attól tartanak, hogy az így elvesztegetett idő gyermekük már soha nem kapja vissza. Ez akár extra anyagi terhet rakhat a családi kasszára vagy akár le is lassíthatja a szülő által a gyermek számára prognosztizált életpályáját.

Ezzel a kitolódással kapcsolatban érdemes azért figyelembe venni, hogy adott esetben az “elvesztegetett” évek milyen hatással vannak az adott diák szakmai felkészültségére. A művészeti egyetemeken a hallgatók életkora általában nem egységes, mivel valaki bekerülhet akár már az érettségit követően, valakinek pedig több évbe is beletelhet, hogy mire bekerül. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy akik több ideig készültek az egyetemre azok számottevően könnyebben tudnak teljesíteni, mivel több idő alatt nagyobb szakmai tapasztalatra tudnak szert. Ez felveti a kérdést, hogy beszélhetünk-e a felvételik kapcsán olyan szakmai szintről, amit ha elérünk akkor értelemszerűen bekerülünk az egyetemre. Sajnos ilyen szint nincs amelyről egzakt módon állíthatjuk, hogy elegendő a felvételire, mivel a szakmai szinten felül sok más tényező is fontos szerepet játszik a bizottság döntésében. Hiába rendelkezik valaki megfelelő szakmai felkészültséggel tehát, egy egyetemi képzés alapvetően arról szól, hogy új ismereteket, tervezői aspektusokat és szemléletet sajátítsunk el. Ha valaki már a felvételi során tanúságot tesz arról, Ez jdhogy ezekkel rendelkezik és már megvan a saját alkotói víziója, amely szerint a munkáit készíti akkor a bizottság joggal feltételezheti, hogy ez a felvételiző az egyetemen már nem tudna a kívánt mértékben és módon kibontakozni.

Szekció tervezés

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen keresztül készüljenek fel.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani a sikeres felvételit.

Mi az a Tervezőgrafika?

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen keresztül készüljenek fel.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani a sikeres felvételit.

Mi az a Tervezőgrafika?

Jelen kiadvány célja a segítségnyújtás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tehetik meg, hogy egy hazai egyetem tervezőgrafika felvételi követelményeire professzionális előkészítőn vagy szakképzésen keresztül készüljenek fel.
Személyes tapasztalatom, hogy egy ilyen szituáció kibogozása nem egyszerű feladat és önállóan külső segítség nélkül szinte lehetetlen megoldani a sikeres felvételit.