Hello!
Üdvözöllek a Tervezőgrafika Inkubátor platform felületén!
Weiszer Márk vagyok és diploma mestermunkám céljául az tűztem ki, hogy kísérletet tegyek összeszedni minden fontos információt és szakmai anyagot, amely szükséges a sikeres felvételihez az ország bármely egyetemi tervezőgrafika szakára.
A Tervezőgrafika Inkubátor egy platform, amely Neked készül, ha a művészeti felsőoktatás valamely tervezőgrafika képzésére tapasztalat, vagy előképzettség nélkül szeretnél felvételizni. Elsődlegesen Neked és a környezetedben megtalálható személyeknek szeretnék rálátást biztosítani a felvételire és összeszedni a nélkülözhetetlen információkat, amelyekkel sikeresen fel tudsz készülni a felvételire. Kifejezetten miattad készült ez a diplomamunka, ha nem teheted meg, hogy egy professzionális előkészítőn, vagy szakképzésen keresztül készülj fel az ország valamelyik tervezőgrafika szakára.
Az oldalt érdemes elsősorban Chrome böngészőből és számítógépen használni, mivel a nagymennyiségű szöveges tartalmak miatt így a legátláthatóbb a struktúrája. Az oldal elsődleges feladata, hogy információkat gyűjt össze a felvételivel kapcsolatban, de konkrét tervezőgrafika oktatással nem foglalkozik. A megjelenített tartalmak önálló feldolgozást igényelnek és elsősorban ugródeszkaként hivatottak funkcionálni egy már meglévő grafikai érdeklődés további elmélyítésére.
A felsorolt anyagok szubjektív válogatáson alapulnak. A fehérrel kiemelt gombok az adott fejezetet és leckét jelzik, ahol éppen állunk. Az oldalon való navigálás ezeknek a gomboknak a segítségével ajánlott.
Az első fejezet a Társulat címet kapta, mivel a körülötted lévő olyan személyeket tekintjük benne végig, akik nagy szerepet játszanak abban, hogy a felvételi felkészülésed a lehető leghatékonyabb legyen. Fontos, hogy ennek az oldalnak a tanulmányozásában ne csak te mélyedj el, hanem kérd meg szüleidet és majdani szakmai mentorodat is, hogy olvassák el az itt leírtakat!
A második fejezet az Eszköztár, melyben elsősorban a tervezőgrafikához elengedhetetlen szakmai dolgokat gyűjtöttem össze. Az itt megtalálható fogalmak és személyek kilétének egyedül kell majd utánajárnod, hogy a későbbiekben ezekre alapozva tudj majd portfólióba illeszthető terveket készíteni.
A Tervezés nevű harmadik fejezet a körülöttünk lévő világ és a grafika összekapcsolásáról, az ízlésünk fejlesztéséről, a tervezési folyamatunkról és a korábbi fejezetben áttekintett szakmai szempontok felhasználásáról szól. Ennek a fejezetnek a végén az eddigi szakmai szempontokat összeeresztve készítünk majd egyéni feladatokat.
Az utolsó fejezet a Bemutatkozás, amelyben főként munkáink és önmagunk bemutatásáról lesz szó. Itt szóba kerülnek olyan tipikus hibák, amelyeket érdemes elkerülni egy felvételi szituációban, legyen szó akár egy portfólió oldal elrendezéséről, akár olyan munkákról, amelyek nem saját indíttatásodból készültek.
A felvételi felkészülésre számos egymástól eltérő út létezhet. Azzal, hogy ezeket az információkat összeszedem és leírom, bízom benne, hogy egy új utat tudok nyitni elsősorban azok számára, akiknek nincs más lehetősége a felvételire való felkészülésre. A tervezőgrafika egy népszerű szakma és az itt leírt dolgokkal nem a szakma népszerűbbé tétele a célom, hanem hogy a szakmába lépés esélyegyenlőséget biztosítson bárki számára.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1OBM2Fr5ImagU0177QbcJXZ2TSHMs2Pbu8BSVk_Yv_L8/edit?usp=share_link
A kiválasztott pálya sok esetben okozhat konfliktust szüleiddel, mivel valószínűleg te sem szívesen engednéd majd gyermeked olyan területre, amelynek működésére nincs rálátásod. Ebből fakadóan azok a diákok már előnyösebb helyzetből indulnak, akik művészet közeli családból származnak, vagy van az ismeretségi körükben hasonló területről érkező szakember. Ez azért is fontos, mivel művészeti egyetemre készülve sok esetben szüksége lehet a felvételizőknek egy érettségi után kihagyott felkészülési évre, amikor a diák nem koncentrál másra, csak az adott szak követelményeire való felkészülésre. Ez a hagyományos képzésekkel szemben különc szituáció. A gap year, vagy az egyetemre való többszöri próbálkozás gondolata már önmagában megrémítheti a szüleidet, akik érthetően tartanak attól, hogy az így kimaradt idő feleslegesen kerül elpazarlásra. A felvételi felkészülési folyamat során éppen ezért fontos, hogy a környezeted számára (és így főként a szüleid számára) átlátható legyen, hogy mikor, mivel és miért foglalkozol. Csábító a munkavállalás ebben az időszakban, de érdemes vigyázni, mert ez nagy eséllyel elveheti a fókuszt az eredeti célunkról. Nem érdemes aggódni amiatt, hogy a felkészülésre szánt év, vagy évek a kukába mennek, mivel például nálunk a MOMÉ-n nem egy egzakt szinttel vesznek fel diákokat.
Akiket egyből érettségi után vesznek fel, azoknak lényegesen nehezebb az egyetem szintjét megütniük, mint azoknak, akik akár már több ideje próbálkoznak az egyetemre való bejutással. Több szakvezetőt és oktatót is ismerek, akik hasonló cipőben kezdték egyetemi pályafutásukat, így emiatt nem érdemes túlságosan aggódni. A felvételi bizottságok döntéseiben a szakmai szinten felül sok más tényező is fontos szerepet szokott játszani. Tehát hiába rendelkezik valaki megfelelő szakmai felkészültséggel, egy egyetemi képzés alapvetően arról szól, hogy új ismereteket, tervezői aspektusokat és szemléletet sajátítsunk el. Amennyiben valaki már a felvételi során tanúságot tesz arról, hogy ezekkel rendelkezik és már megvan a saját alkotói víziója, amivel a munkáit készíti, akkor a bizottság joggal feltételezheti, hogy a felvételiző az egyetemen már nem tudna a kívánt mértékben és módon tovább fejlődni.
Vond be a szüleidet a felkészülési folyamatba és segíts nekik megérteni, hogy mivel foglalkozol, véleményezzék bátran munkáidat, de ne hozzanak meg helyetted döntéseket ezekkel kapcsolatban!
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1adageeHS32SvRn-NGCseillBj1sf-RXs6IuB7yzhwuE/edit?usp=sharing
A felkészülés során fontos, hogy legyen egy olyan személy a környezetedben, akivel közösen végig vihetitek a felkészülési folyamatot. Az ő feladata, hogy támogassa a munkádat, egyéni visszajelzéseket adjon számodra és nyomon kövesse a felkészülésedet. Érdemes figyelni rá, hogy amikor mentort választasz, akkor olyan valakire essen a választásod, akinek van ideje veled foglalkozni. A szakmáját tekintve bármivel foglalkozhat, de a legfontosabb, hogy beszéljétek meg, hogy ne a saját vizuális ízlése szerint adjon tanácsokat, hanem logikusan végiggondolva a munkáidat olyan visszajelzésekkel szolgáljon, amelyeket te magadtól már nem vennél észre. Sokszor van, hogy egy-egy projekten dolgozva belenézzük magunkat a munkánkba és kell a frissebb szem, aki észreveszi a máskor egyértelműnek tűnő hibákat.
Beszéljétek meg, hogy mikor szeretnél felvételizni és milyen időbeosztással tudtok majd együtt dolgozni. Azok körében, akikkel előkészítőkön dolgozunk és népszerűbb szakokra szeretnének bekerülni a legtipikusabb, hogy a felkészülés két évén keresztül legalább heti egy, több órás alkalmat igénybe vesz.
Mentort bármikor cserélhetsz, csak az a fontos, hogy legyen valaki rajtad és a szüleiden kívül, aki átlátja a felkészülési folyamatodat és akivel tudsz beszélgetni a munkáidról. A mentorod mellett érdemes másokat is megkérdezni a munkáidról, hogy más szemszögből is rálátást kapj. Érdemes viszont mindig olyan embereket választanod, akik nem azt fogják mondani, amit hallani szeretnél, hanem objektív módon, logikusan végig tudják gondolni a munkáidat a kontextusnak megfelelően.
Számomra az egyik leginspirálóbb visszajelzési helyzet az volt, amikor olyan tervezőgrafikussal sikerült felvennem a kapcsolatot, akiknek a munkáit nagyon nagyra tartom. Úgy gondoltam, nincs semmi vesztenivalóm, ha ráírok egy számomra inspiráló grafikusra és meghívom egy kávéra, vagy sörre. Természetesen volt, hogy nem válaszoltak nekem, még amikor felvételiző voltam, de amikor összejött egy-egy ilyen találkozó Vidák Zsolttal és Frank Bélával, utána úgy éreztem, hogy rengeteg hasznos tippel és tanáccsal gazdagodtam. Személyes tapasztalatom, hogy legyen akárki akármilyen magas szakmai szinten, akikkel eddig így találkoztam, mind nagyon kedves, szerény és szakmailag alázatos tervezők voltak.
A már elismert szakembereken felül érdemes a kiszemelt grafika szak diákjaival is felvennünk a kapcsolatot, hiszen ők azok, akik elsőkézből értesülnek a szakot érintő változásokról és nyilvánvaló módon ismerik azokat az oktatókat is, akik a felvételi bizottságokban ülhetnek. Természetesen nem elvárható, hogy bárki a rendelkezésünkre álljon a szabadidejében, de érdemes próbálkoznunk még akkor is, ha nem vagyunk budapestiek, hiszen már akár online is zökkenőmentesen beszélgethetünk bárkivel.
Néhány tanács a mentorra nézve: találkozzatok, vagy konzultáljatok hetente! Találjatok ki egy ütemtervet és készítsetek időbeosztást hetekre lebontva, hogy mikor, mivel szeretnél foglalkozni a felvételiig. Beszéljétek meg a bizonytalanságaidat! Értékeljétek közösen, hogy mennyit sikerült haladnod az előző héthez képest! (Mivel nemrég még középiskolás voltál, így próbáljátok tartani a hétről-hétre készülős ütemtervet!) Magyarázd el neki a kutatási anyagaidat, a koncepcióidat és az elkészült munkáid lényegét! Fontold meg a tanácsait!
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1-97jCfKce-tt94p0848c_Dqu-Bhq1HRpXh6V4K7mF2U/edit?usp=share_link
A számunkra érdekes egyetem kiválasztása izgalmas pontja a felkészülésünknek, mivel az intézmény viszonylag sok mindent be fog határolni a felkészülés prioritásaival kapcsolatban. Ezt a kérdést legegyszerűbben a különböző grafika szakok kommunikációjának összehasonlításával lehet eldönteni. Természetesen a lokalizáció is fontos lehet számunkra, hiszen van családunk, vannak barátaink, esetleg párkapcsolatunk, amit nehezen tudnánk hátrahagyni. A szakok kommunikációján felül még érdemes végiggondolni az alábbi kérdéseket: milyen munkákat készítenek az ide járó hallgatók? Kik oktatnak a szakon? Milyen képzési struktúrát alkalmaznak és milyen tanulási folyamaton keresztül jutnak el az ide járó diákok a diplomáig? Milyen campuson folyik a képzés és annak milyen felszereltsége/műhelyei vannak? A nyílt napok mindig izgalmas betekintést engednek számunkra az adott szak atmoszférájába, de fontos megállapítanunk, hogy ezeken a zsúfolt alkalmakon nagyon nehezen kapunk majd választ minden kérdésünkre.
Ha sikerült választanod, utána a felvételi eljárást érdemes megvizsgálnod, hogy legyen rálátásod arra, hogy pontosan mit keresnek a felvételizőkben az adott szakon. A művészeti felsőoktatásba a felvételi nem a középiskolai hozott pontok alapján történik, hanem minden intézménynek saját felvételi eljárása van. Ezek zömével mind különböznek egymástól. Izgalmas helyzet, hogy a kreativitásnak az érettségiig nehezen teret engedő közoktatással szemben ezeken a felvételi eljárásokon már az egyéni, sablonoktól mentes gondolkodásmódot követelik meg. A művészeti egyetemek legfontosabb különbsége a sima középiskolákkal szemben, hogy kiscsoportos munka zajlik, így a hallgatók mindig egyéni, személyre szabott visszajelzéseket kapnak munkáikról. A „tömeg” egyetemekkel szemben itt az oktatókkal sokkal személyesebb a viszony. Ezért is szoktam említeni a felvételizőimnek, hogy a felvételiztetők nem hallgatókat, hanem kollégákat keresnek a felvételin. Ez a szemlélet pedig talán jól jellemzi a nálunk honos kollegális együttműködést az egyetemen hallgató és oktató között.
Magyar tervezőgrafika egyetemi szakok instagram profilja:
https://www.instagram.com/mome_grafika/
https://www.instagram.com/mke_tervezografika_official/
https://www.instagram.com/media_design_eger/
https://www.instagram.com/designcampusgyor/
https://www.instagram.com/pte_tervezografika/
https://www.instagram.com/ami_graphic_design/
https://www.instagram.com/rippl_vizualis/
https://www.instagram.com/metropolitanbudapest_art/
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1zZUF9-Rj6mFJGyPLvBOdfZRo0AroArK0aN7XQyYL6_E/edit?usp=share_link
A Tervezőgrafika Inkubátor eredeti szándéka szerint egy passzív felület, mivel abban bízom, hogy előbb tudok segíteni neked így, mintha személyesen szeretnél találkozni. Ezt a felületet támogatva létrehoztam egy Facebook-csoportot, amelyet ezen a linken találtok meg. Ha esetleg vannak kérdéseitek, akkor azokat összegyűjtve, egy hónapban egyszer igyekszem válaszolni. A csoport lényege, hogy ezek a válaszok mindenki számára láthatóvá váljanak. Ha kialakul egy közösség, akkor szintén havi rendszerességgel, akár közösen át is beszélhetünk egy-egy munkát, hogy a saját mentorotokon kívül mástól is kapjatok visszajelzést.
Ahogy fentebb már beszéltem róla, a célom, hogy azok számára is lehetőséget teremtsek, akiknek amúgy nem lenne módja felvételizni. Érdemes tudni, hogy jelenleg az országban szakképzési és egyetemi formában külön-külön is több száz szakembert képeznek, amelynek a felvevőpiaca ahhoz képest is pici, hogy a tervezőgrafika nemcsak a mai Magyarország, de talán a világ egyik legpiacképesebb hivatása. Sajnos az a meglátásom, hogy jelenleg a különböző képzési formák, mint a szabadiskolák, szakképzések és a felsőoktatás grafika szakjai sok esetben egymással átfedésben lévő anyagokat akarnak átadni, nagyon változó minőségben. Izgalmas lenne látni ehelyett egy olyan komplex rendszert, ahol ezek a képzési intézmények egymásra építenének és olyan bemeneti követelményeket határoznának meg, amelyek elsajátíthatóak a korábbi intézményekben. A tervezőgrafika rengeteg alterülettel és specializációs lehetőséggel rendelkezik, de sajnos a ma piacra kerülő friss grafikusok nagyrésze mind generalista, kicsit mindenhez, de nagyon semmihez sem értő szakember (magamat is ide sorolva). Ez erősen szubjektív, de véleményem szerint a jelenlegi képzésekből hiányzanak a valós tervezési szituációk, ahol a diákok megtanulhatnak az ügyfelek igényei és a szakmai szempontok között egyensúlyozni, akár edukálni ügyfeleiket, hogy ezzel az ország vizuális kultúrája is fejlődni tudjon.
A következő fejezetben olyan információkat tekintünk végig, amelyek megismerése elengedhetetlen, hogy portfólióba tehető projekteket tudjunk készíteni. Ezek az anyagok adatbázis jellegűen jelennek meg és önállóan érdemes őket végig gyakorolni, hogy utána már ezek elsajátításával tudjunk egyre komplexebb munkákat létrehozni.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1yopnRH_MTJV7CzMvKOJhyrgkgWdJhdbyfee6KcxjA38/edit?usp=share_link
A látás pszichológiája
Attkinson & Hilgard: Pszichológia 5. fejezete, az Észlelés számos számunkra hasznos megfigyelést tesz azzal kapcsolatban, hogy a szemünk és az agyunk hogyan dekódolja a körülöttünk lévő világot. Érdemes elolvasni!
Rudolf Arneheim: A vizuális élmény is pszichológiai oldalról közelíti meg a kompozíciós lehetőségeket. Így bár ez már régebbi, de hasznos olvasmány lehet a Bauhaus egykori alkotójától.
A grafikai tervezés alapelemei
Ritmus, egyensúly, méret, textúra, szín, előtér-háttér, keret, hierarchia, réteg, átlátszóság, modularitás, grid, pattern, diagram, idő, mozgás, szabály, szabálytalanság, egység, harmónia, egyensúly, arány, hangsúly, hasonlóság, vélemény, történet, statikus, dinamikus, kísérlet, játék, csapatmunka
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1zTsBUcpsPxJqV_0z8giwyooTFYP316fZE_agea8o52c/edit?usp=share_link
Tervezőgrafika és fő területei
Tervezőgrafikusról, mint szakemberről a századforduló és az ipari forradalom óta beszélhetünk, a kereskedelmi grafika megjelenésétől. Az én értelmezésemben a tervezőgrafikus az a személy, aki egy projekt teljes folyamatát a kezében tartja. Megszerzi az ügyfelet, tárgyal vele, felméri a projektet, edukálja ügyfelét, grafikai tervet készít, kivitelezi a tervet, leszállítja az elkészült munkát, számláz, majd (jó esetben) beépíti az elkészült munkát a portfóliójába, hogy azzal újabb ügyfeleket tudjon keresni.
A szakma és annak előzményei több száz éve folyamatosan alakulnak, amelyet a digitalizáció és a mindenki számára elérhető számítógép megjelenése fenekestül forgatott fel. Voltak szakterületek, amelyek eltűntek, vagy mára csak művészi felhasználásuk maradt fenn. Ezzel párhuzamosan pedig rengeteg új terület jelent meg. Ma a tervezőgrafika elsősorban ipari céllal, piaci felhasználásra készül, míg a képgrafika inkább művészeti vonatkozásban funkcionál és az előbbivel szemben sokkal inkább a manuális készségekre épít.
A tervezőgrafikának jelenleg az alábbi területeit különböztethetjük meg:
Infografika, adatvizualizáció, concept art, motion design, arculattervezés, csomagolástervezés, reklámgrafika, nyomdai tervezés, kiadványtervezés, betűtervezés, generatív grafika, felhasználói felület, webdesign, applikációtervezés, reklámgrafika, környezet-/tértervezés, kiadványtervezés, mozgástervezés, vállalati tervezés, felhasználói felület (UI), webtervezés csomagolástervezés, információtervezés, dekor, ruházati grafika tervezése
Grafikus OKJ kidolgozott tételei:
Jelenleg szakképzésben művészeti grafikusnak van lehetőségünk tanulni, ami az előző évek során számos alkalommal esett át átalakításon. A korábbi OKJ rendszerű képzés kidolgozott tételeit egy korábbi oktatóm Kovács G Tamás jóvoltából érhetőek el az alábbi linkeken.
- Az írás megjelenése
- Kódexek
- Gutenberg
- Magasnyomás
- Mélynyomás
- Síknyomás
- Bauhaus
- Kereskedelmi grafika
- Papír
- Szín 1
- Szín 2
- Ofszet nyomtatás
- Digitális nyomtatás
- Plakát történet I.
- Plakát történet II.
- A könyv útja
- Svájci tipó
Tipográfia
A témában az egyik legerősebb magyar nyelvű alkotás Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel című könyve, mely elsősorban átlagos felhasználóknak készült, nem szakmabelieknek. Nyelvezete éppen ezért könnyen érthető és számos, a mai napig érvényes tipográfiai szabályt fogalmaz meg.
Internetről nem elérhető hasznos könyvek
Maczó Péter: Tipografika | Scolar Kiadó, Maczó Péter: Infografika | Scolar Kiadó, Serfőző Péter: Branding és a vizuális válasz | brandguide.hu, Serfőző Péter: User interface design | brandguide.hu, Balla Dóra: Tervezőgrafika történet 1850-2000 | ISBN Könyvesbolt és galéria
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1n24W6yC59omyxS8O-NTuAxi06M2QHk2-OlMthvfqUbU/edit?usp=share_link
A felvételi felkészülés során érdemes több különböző eszközt is kipróbálni, mert ezek nagyban befolyásolják majd munkáink megjelenését. A grafikai munkához szükséges eszközeinket manuális és digitális csoportokra bonthatjuk. Szűkebb értelemben manuális eszközök alatt érthetünk ceruzát, tollat, filcet, ecsetet, ecsetfilcet, szövegkiemelőt, különböző festékeket és így tovább. Tágabb értelemben manuális eszköznek nevezhetünk mindent, ami nem digitális eszköz, tehát szinte bármit, amit magunk körül találunk. Ez a személet nagyon izgalmas grafikai kísérletekhez vezethet, mivel a válaszott vagy kitalált eszköz nagyban befolyásolja majd a munkánk megjelenését.
Fontos manuális készség a tanulmányrajzi készség is, amelyet minden magyarországi egyetem tervezőgrafika szakján kérnek a felvételi eljárás során. Általában előre elkészített otthoni és a felvételin helyben készített rajzok bemutatását is kérik a bizottságok. A tanulmányrajz talán az egyik legtradícionálisabb felvételi feladat amelynek a lényege, hogy egy térben elhelyezett beállítást rajzolunk le sík formába. Sokan szeretünk bele a rajzolásba a középiskolában, amikor még egy meglévő képről másolva rajzolunk le valamit, de ebből pont a látásunkat és a vizuális gondolkodásunkat fejlesztő rész marad ki. Általában a tanulmányrajzok gyakorlásához a beállításokat fokozatosan nehezítjük. A kockológiától indulunk, tehát téglatesteket rajzolunk és a perspektivikus ábrázolást gyakoroljuk. Ezt követően folytathatjuk hengeres testekkel és székekkel. A legtöbb rajziskolában a következő lépésként koponyát és a csontváz különböző elemeit rajzoljuk már előkészítve a modell utáni rajzot. Ehhez számodra segítség lehet, ha be tudsz kéredzkedni az iskolád biológia szertárába, hogy gyakorolhasd a csontváz rajzolást. Itt a koponyán felül érdemes olyan részleteket is külön lerajzolni, mint a bordakosár és medencecsont. Ha ezeket is végiggyakoroltuk, akkor jöhet a modell utáni a portré és a teljesalakos rajz. A modell utáni rajznak én két szintjét különböztetem meg. A legfontosabb, hogy a rajzod anatómiailag hiteles legyen, tehát ha csak a rajzod látja valaki a modell nélkül, akkor hihető legyen, hogy egy valódi embert látunk. A másik fontos szempontunk pedig a karakterhűség/felismerhetőség tehát, hogy a modellünket fel lehessen ismerni a rajzunk alapján. A felvételi szituációban egyeteme válogatja, hogy a szakmai portfólió mellett milyen hangsúllyal veszik figyelembe a tanulmányrajzokat, de az minden esetben fontos, hogy látható legyen, hogy folalkoztunk már a témával.
A digitális eszközeinket, vagy grafikus tervezőprogramjainkat általában többféle módon kategorizálhatjuk. Vannak pixelgrafikus programok és vannak vektorgrafikus programok. A legtöbb programot valamilyen specifikus feladat ellátására hozták létre, így szerencsés mindet a céljának megfelelő módon használnunk.
Magyarországon és a világon jelenleg a legtöbbet használt grafikai programokat az Adobe forgalmazza. Sajnos az általuk biztosított programok legális beszerzése havi előfizetéshez van kötve, amely magyar pénztárcával nézve elég nagy anyagi megterhelést jelent. Amióta a szakmában vagyok, számos olyan esettel találkoztam már, amikor diákoknak volt olyan számítógépes guru ismerőse, aki valamilyen módon meg tudta oldani ezeknek a programoknak a nem legális úton történő beszerzését. A szakmában egyeduralkodó Adobe-n felül az Affinity program családot emelném még ki, mint lehetséges alternatíva.
A grafikai programokat érdemes angol nyelven használni, mivel ezekhez lényegesen több angol oktató videó/tutorial érhető el az interneten, mint magyarul. Akkor is érdemes inkább angol nyelven kutatnunk, ha nem vagyunk komfortosak a nyelvhasználatban, hiszen már számos böngésző bővítmény áll a rendelkezésünkre, amellyel lefordíthatunk idegen nyelvű oldalakat.
Jelenleg a legfelkapottabb mai grafikai oktatóplatfrom Magyarországon a brandguide.hu, ahol számos izgalmas cikk és interjú található Serfőző Péter jóvoltából. Ettől hamarabb elkezdett, de mára átbrandingelt youtube csatorna a King of the layers, Szabó Mátyás jóvoltából. Programismeretet érdemes elsősorban youtube videók alapján elsajátítani, mivel rengeteg ingyenesen elérhető videó található meg és még itt a MOMÉ-n is zömével magunktól, autodidakta módon tanuljuk a programokat.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1tcXlPVtSA1msL-C4DZEA5sRsV7-Bfl4d7M2lTVsKETg/edit?usp=share_link
A szakma megértéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük annak korábbi vagy jelenlegi izgalmas alkotóit.
Kitagawa Utamaro, Katsushika Hokusai, Walter Crene, Bencúr Gyula, Jules Chéret, Théophile Alexandre Steinlen, Leonetto Cappiello, Henri de Toulouse-Lautrec, Pierre Bonnard, Alfons Mucha, Henry van de Velde, Lucian Bernhard, Ludwig Hohlwein, Ver Sacrum, Berthold Löffler,Alfred Roller, Wienerwerkstatte, Josef Hoffmann, Koloman Moser, Pan folyóirat, Peter Behrens, Berthold Akzidenz-Grotesk Charles Rennie Mackintosh, Aubrey Beardsley, William Nicholson, Edward Johnston, Die Brücke, Der Blaue Reiter, Ernst Ludwig Kirchner Vaszilij Kandinszkij, Filippo Marinetti, Bruno Munari, El Lissitzky, Merz, Alexander Rodchenko, De Stijl, ma, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos, Paul Schuitema, Piet Zwart, Kurt Schwitters, Man Ray, Moholy-Nagy László, Paul Klee, Johannes Itten, Josef Albers, Herbert Bayer, Joost Schmidt Paul Renner, Jan Tschichold, Frank Lloyd Wright, A. M. Cassandre, Paul Colin, Fortunato Depero, Edward McKnight Kauffer, Austin Cooper, Herbert Matter Josef Müller-Brockmann, Armin Hofmann, Max Miedinger, Otl Aicher, Emil Ruder, Max Bill, Siegfried Odermatt, Max Huber, Giovanni Pintori, Paul Rand Alvin Lustig, Saul Bass, Herb Lubalin, Otto Storch, Milton Glaser, Wolfgang Weingart, Dan Friedman, Willi Kunz, Bruno Monguzzi, Paula Scher April Greiman, Neville Brody, Oliviero Toscani, Tibor Kalman, Stefan Sagmmeister, David Carson, Hermann Zapf, Henryk Tomaszewski, Waldemar Swierzy Schmal Károly, Hubert Hilscher, Máté András, Bányai István, Pócs Péter, Ducki Krzysztof, Orosz István, Ugo Ball, Jean Arp, Francis Picabia, Alfred Stieglitz, Marcel Duchamp, Richard Hülsenbeck, Raoul Hausmann, Hannah Höch, Georg Grosz, John Hearthfield, Max Ernst, Seymour Chwast, Erik Spiekermann, Ladislav Sutnar, Matthew Carter, Steff Geissbuhler, Yusaku Kamekura, Ed Fella, Irma Boom, Bruce Mau, Ikko Tanaka, John Maeda, Uwe Loesch, Art Chantry, Why Not Associates, Tadanori Yokoo, Studio Dumbar (régebbiek), Experimental Jetset, Henryk Tomaszewski, Massimo Vignelli, Vim Crouwel, Michael Bierut Jonathan Hoefler – Tobias Frere-Jones, Lars Müller, Experimental Jetset, Michael C. Place - Build, Manuel Krebs / Dimitri Bruni – Norm
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/175Q96xItTlavaaDuIvoHXSjsGYPqzuEfZGPZUQQIYto/edit?usp=share_link
Amikor egy projekt tervezésébe fogsz, fontos kitűznöd a célt és megfogalmaznod az üzenetet, amelyet szeretnél célba juttatni. A mondanivalónkat párhuzamba kell, hogy állítsuk a vizuális nyelvezettel, különben az üzenet és annak kommunikációja nem lesz túl szerencsés. Képzeld el egy metálzenekar album borítójának és egy gyerekkönyv borítójának illusztrációit - vagy fordítva! Ez egy kisarkított példa, de remélem, érzékeled, hogy a kommunikáció mibenléte függ az üzenettől és a célközönségtől is. Vannak különböző iparágak, amelyek mind-mind rendelkeznek saját sztenderdekkel, amelyekhez óhatatlanul alkalmazkodnod kell a projekted megtervezésénél.
Egy izgalmas munka során az alkotó (áttekintve a rendelkezésre álló inspirációs forrásokat) széleskörűen válogat és használ fel anyagokat, nem csak a grafikai spektrumon érdeklődik, hanem az élet más területeiről is képes bekapcsolni releváns inspirációs forrást a projektbe. Fontos, hogy tisztában legyünk a világban zajló folyamatokkal és elgondolkodjunk rajtuk. Egy munka során lehetnek olyan érdekes céljaink, mint a véleményformálás, az edukáció vagy az elgondolkodtatás. A képzőművészettel szemben viszont figyelnünk kell arra, hogy az üzenetünk egyértelmű legyen és célba találjon abban a körben, ahova szánjuk.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1Nl1nyMLrBNUEbOSoJArpJ5qptShsUvnKlo_mTIdr0o0/edit?usp=share_link
Az vagy, amit nézel. Ennél jobban nem tudom összefoglalni számodra, hogy mi a legfontosabb, ha elkezdesz azon gondolkodni, hogy mi mitől lesz jó, vagy rossz. Mindenkinek van ízlése és mindenki képes véleményt alkotni arról, hogy mi az, ami tetszik neki és mi az, ami nem. De hogyan tud mindenki szakmájától és vizuális érzékenységétől függően ilyen komplex témában véleményt alkotni? A válasz az lehet, hogy mind ugyanabban a világban élünk és látásunk segítségével folyamatosan szelektáljuk a számunkra érdekes és kevésbé érdekes dolgokat. Ezt tovább árnyalja, hogy a legtöbb körülöttünk lévő dolognak van tervezett kommunikációja.
Ha inspirációról van szó, akkor érdemes áttekinteni szakmai és kifejezetten szakmától független anyagokat is. Ha szeretnél friss lenni, akkor jó, ha naprakész vagy olyan oldalakkal kapcsolatban, ahol már egy előre összeválogatott anyaggal tudsz találkozni. Ez hatalmas segítség, hogy naprakész lehess az aktuális grafikával kapcsolatban. Gondolkodj a munkákon! Nem baj, ha valami nem tetszik, próbáld megfogalmazni, hogy miért nem tetszik! Ha valami tetszik, mentsd el, hogy később meg tudd nézni! Minél több ideje foglalkozol egy kultúrkörrel, annál specifikusabb dolgokat kedvelsz majd meg. Ebből az, ami elsőre fura, vagy idegen számodra lehet, hogy fél év múlva a kedvenc grafikai projekted lesz. Éppen ezért ne félj visszakozni korábbi véleményeddel kapcsolatban! Mindenki alakul, mindenki formálódik, pláne egy erős fejlődési szakasz során. A szakmai anyagok prezentálására vannak kifejezetten erre a célra létrehozott portfóliós gyűjtőoldalak, mint a nemzetközi behance.net vagy a hazai arthungry.com.
Az egyik legjobb gyakorlás ízlésünk formálására, ha folyamatosan követünk szakmai fórumokat, legyen az online vagy offline, és tudatosan keresgélünk a grafikai alkotások között. Válasszunk ki munkákat és írjunk róluk! Írhatunk műleírás jelleggel, tehát megfigyelhetjük a képen történő elemeket és ezeket megpróbálhatjuk írott módon összefoglalni a lehető legnagyobb tárgyilagosság mentén. Írhatunk véleményt is, mi miért működik és mi miért nem működik szerinted? Mi tetszik, mi nem tetszik?
Ennél is izgalmasabb inspirációs forrás, ha körülötted zajló dolgokat tudsz bekapcsolni a munkáidba. Figyelj meg folyamatokat és összefüggéseket! Egy jó grafikus koncepció képes párhuzamba állítani a grafikát a grafikától eltérő dolgokkal is. Emelj be analógiákat munkáidba! Érdeklődj a grafikától független dolgok iránt és igyekezz ezekre reflektálni a munkáid témáival, vagy a munkáid megfogalmazásával!
Néhány izgalmas inspirációs oldal:
https://www.slanted.de/
https://www.itsnicethat.com/
https://designisso.com/category/grafika/
https://www.fb.com/balladoratypografika
https://hypeandhyper.com/
https://arthungry.com/
https://phenom.hu/?s=grafika
https://minimalissimo.com/
https://visualjournal.it/
https://www.behance.net/
http://visuelle.co.uk/
https://bpando.org/
http://logo-archive.org/
http://bunchdesign.com/
https://www.vrints-kolsteren.com
https://kristinrosch.com/homepage/
https://werklig.com
https://www.bedow.se
http://demandespeciale.ca
https://www.strom-jag.com
http://www.swearwords.com.au
https://aprojectby.com
http://101.at
https://christopherdoyle.co
http://www.kirjatehnika.ee
https://www.buerobumbum.com
https://www.wedge.work
https://hawraf.com
http://bureaurabensteiner.at/
https://www.anagrama.com/
https://www.firmalt.com/
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1jO-IFHizSsr0ejbvRMLI-oDY9MxSnX32qeq_M_EffPQ/edit?usp=share_link
Ha elkezdünk egy projekten dolgozni, akkor érdemes az adott feladat minden aspektusát a lehető legnagyobb részletességgel körüljárni. Nézzük meg, hogy kinek tervezünk, ki a célközönségünk, milyen médiumra és milyen szférába készül a munkánk.
A kutatómunkán túl fontos, hogy legyen véleményünk egy témáról, magát a témaválasztást már a véleményünk is befolyásolhatja. A véleményünk lehet egy projekt inspirációja, hiszen ha valamit szeretnünk, akkor ez a véleményünk megjelenhet munkánkban. Ha valamivel nem értünk egyet, vagy rossznak gondolunk, kísérletet tehetünk annak megváltoztatására, így a grafikai világ kialakítása szorosan összefonódhat értékrendünkkel, gondolkodásmódunkkal.
A MOME Tervezőgrafika alapképzésén általában kötött, elsősorban piaci témákra készítünk terveket. A projektek mindig a témafelvetés megértésével kezdődnek, így önálló kutatást is végzünk az adott területen Előadásokat hallgatunk meg olyan grafikusoktól, akik valamilyen módon már közel tudtak kerülni ehhez a témához munkásságuk során. A grafika az élet számos területén jelen van, így fontos megértenünk, hogy melyik területen milyen jellegű vizuális kommunikációhoz vannak szokva az emberek. Az igazán izgalmas projektek a már meglévő anyagok megértésével, de új inspirációk beemelésével, az adott iparágba beilleszhetően készülnek el.
A kutatás során felhalmozott anyagainkat és a pontos feladatot érdemes összeszedni egy brief kiadványban, hogy egy helyen mindent át tudjunk tekinteni.
Gondolkodásunkat az adott témában érdemes először gyűjtő, aztán szűkítő irányba állítanunk. Minél több anyagot halmozzunk fel és hagyjunk lehetőséget arra, hogy bármi inspiráljon, nem kell annak vizuális példának lennie. Miután végeztünk ezzel, próbáljuk meg megtalálni a számunkra érdekes aspektusokat és szűkítsük le az anyagokat a számunkra fontos inspirációs forrásokra.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1BVf0YpH2XxecTuiUYiikkcVBQ1C5OJ4pOR7ynKsmTkU/edit?usp=share_link
Kezdő szint
Érdemes azon a szinten elkezdeni feladatokkal foglalkozni, ahol éppen állunk. Mind a kezdő, mind pedig a haladó időszakban fontos minél több mindent kipróbálni, hogy egyre magabiztosabb tudást tudjunk kialakítani. A felvételi és egyéb projektjeink során izgalmas lehet, ha ki merünk lépni a komfortzónánkból és merünk kísérletezni számunkra idegen technikákkal és tervezési szituációkkal is. Ezzel párhuzamosan érdemes a programismerettel is foglalkozni, mert ennek elsajátítása viszonylag sok időt, akár fél/egy évet is igénybe vehet.
Adobe photoshop turorialok:
-
Adobe Illustrator tutorialok:
-
Adobe Indesign tutorialok:
-
Az első fél/egy évben olyan feladatokkal próbálkozzunk, amelyek a legkülönfélébb technikákat, eszközöket és kompozíciós elveket segítik számunkra megérteni. Az eddigi összes képzés során, ahol grafikát tanultam, ilyen alap feladatokkal indítottuk a vizuális tervezést. Volt pont-vonal-folt feladat, volt ellentétpárok vizualizálása és volt folthagyásos feladat is. Mindegyik esetében az volt a megkötés, hogy absztrakt-nonfiguratív módon érjük el a kívánt hatást, hogy megértsük, a különböző formák milyen érzelmeket váltanak ki belőlünk. Erre izgalmas kísérlet az is, amikor más érzékszervünkhöz kötődő érzéseket próbálunk vizualizálni. Hogyan lehet valaminek a tapintásérzetét (taktilitását) vizualizálni? Hogyan lehet zenét vizualizálni? Hogyan tudok egy ízt, vagy egy illatot absztrakt módon megfogalmazni?
Kezdjünk el dolgozni és ne törődjünk vele, ha kevés sikerélményünk van! Nem baj az sem, ha még nem tudunk olyan grafikákat alkotni, mint amilyenek inspirálnak minket a szakmában. Ez a fejlődési folyamatunk része. Mivel a szemünk és az igényeink sokkal gyorsabban fejlődnek, mint a technikai tudásunk és az arányérzékünk, ezért egy bizonyos grafikai szintig nehezen látjuk majd jónak a munkáinkat. Ez a későbbiekben is előfordulhat - fontos ezt tudatosítanunk, hogy önbizalmat kapjunk belőle. Jó érzés kell hogy legyen, ha valamennyi idő elteltével már nem tartjuk elég jónak munkáinkat, mivel ez is azt jelzi, hogy az eltelt idő alatt képesek voltunk fejlődni.
Haladó szint
Ha már sikerült megszerezned egy sokrétű magabiztos tudást, akkor érdemes elkezdeni összeállítanod portfóliódat! Nézd végig, hogy a korábbi időszakból, milyen projektjeid vannak, amiket bátran fel tudsz vállalni. Ezeket egy dokumentumba egymás mellé bedobálva kapunk egy képet arról, hogy milyen jellegű munkákat szeretünk jobban, mik az erősségeink és mik a gyengeségeink. A különböző feladatokat sokféleképpen osztályozhatjuk, legyen az akár médium, grafikai terület, eszköz és témaorientáció. Érdemes minél vegyesebben összeállítani a portfóliónkat. A felvételin általába véve a magas szakmai szinten túl, egy ígéretet keresnek. Ez az ígéret arra vonatkozik, hogy te kiemelkedően jól fogsz teljesíteni az egyetemi pályafutásod során. Ha már a portfóliódban is egyoldalúan jelennek meg ilyen, vagy olyan típusú munkák, akkor a felvételi bizottságok joggal gondolhatják, hogy te már eldöntötted mivel szeretnél foglalkozni. Miért kellene felvenniük, ha te már azt sugallod, hogy tudod mivel szeretnél foglalkozni grafikus pályafutásod során? Egy ideális egyetemi alapképzés a meglátásom szerint egy olyan környezet, ahol az egyetemre való felkészülésed során megkezdett kísérletezés egy magasabb szinten fog folytatódni, hogy te mindent kipróbálva, az egyetemen dönthess arról, mi lesz a szakterületed a szakmán belül.
Haladó szinten a legfontosabbnak projektjeid témaválasztását és ezek orientáltságát tartom. Kulturális témájú projektek olyan helyzetekre/intézményekre reagálnak, mint a múzeumok, színházak, zenekarok és galériák. A szociális témájú projektek általában egy problémakörrel és annak megoldásával, vagy megoldásának támogatásával foglalkoznak, mint például alapítványoknak, kórházaknak, társadalmi érdekű helyzeteknek való tervezés. A piaci projektek elsősorban olyan helyzetek, amelyek lehetnek kampányok, termékek, csomagolások is, tehát valamilyen konkrét szolgáltatás, vagy termék eladásának céljából való kommunikációt folytatnak. Tudományos orientációval készíthetünk projektet úgy, hogy az adott témát a lehető leghitelesebben tudjuk bemutatni az adott területen elérhető legfrissebb és leghitelesebb források alapján. Ilyen anyagok felkutatásához érdemes használni a scholar.google.com keresőt, amely elsősorban ilyen publikációk és szakirodalmak keresésére van kitalálva. Személyes projektünk szóljon bátran olyan témáról, amelyen keresztül saját érdeklődésünk közvetlenebb módon jelenik meg munkánkban. Mi a hobbid? Miért rajongsz? Mi érdekel a grafikán felül? Készíthetünk öncélú, vagy autonóm projekteket is, amelyek lényege nem a piacnak, vagy egy konkrét célközönségnek való megfeleltethetőség, hanem saját személyes viszonyunk ábrázolása a tervezőgrafikán keresztül. Ennek témájában nem, de a kivitelezés mikéntjében és vizuális megfogalmazásában annál inkább érdemes hozzánk kapcsolódni!
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1M6SLywSCoQcny_AxDQSSE5HADuBpVkxqx6GBiMs7eZQ/edit?usp=share_link
Kezdő feladat mátrix
Fotózz telefonoddal a kompozíciós gyakorlatodhoz illő absztrakt/nonfiguratív képeket! Kísérletezz a kapott eszközzel! Olvasd el a kapott szaktörténeti témádat és meríts inspirációt az ahhoz tartozó grafikai anyagokból! Gyűjtsd össze egy helyre a folyamat számodra izgalmas elemeit.
Láss hozzá a munkához és készíts grafikai terveket a megadott szempontok mentén! Igyekezz több variációtgyorsan vázlatolni és a legjobbakat dolgozdd csak ki. Teszteld az elkészült munkáid érthetőségét ismerőseiden! Tárold el munkáidat, hogy a későbbiekben készülő alkotásaidnál újrahasznosíthasd majd őket!
Témába vágó egyéb feladatötletek
Válassz egy témát és keress hozzá kapcsolódó fogalmakat. Készíts minden fogalomhoz egy absztrakt-nonfigurális kompozíciót! A vázlatoláshoz használj grafitot, de a kész tervet filccel vagy papírkivágással készítsd el négyzetes méretarányban!
Keress 10 db ellentétpárt egymástól független témában! Készíts mindegyikhez egy-egy absztrakt-nonfigurális kompozíciót! A vázlatoláshoz használj grafitot, de a kész tervet montázs technikával készítsd el négyzetes méretarányban! Az ellentétpárokat egymás mellett mutasd be!
Keress egy fogalmat, melynek jelentése összefüggésben van az idő múlásával! Készíts egy összefüggő sorozatot, amely 3 db összefüggő absztrakt-nonfigurális kompozícióból áll! A vázlatoláshoz használj grafitot, de a kész tervet festett vagy tetszőleges nyomhagyásos technikával készítsd el négyzetes méretarányban! A sorozat elemeit egymás mellett mutasd be!
Fotózz telefonod segítségével egy témára olyan felületeket, amelyek grafikailag izgalmasak lehetnek!
Haladó feladat mátrix
Generálj magadnak potencionális feladat ötleteket és készíts hozzájuk egy-egy koncepciót! Válassz egy számodra izgalmas témát a kapott feladat orientáció alapján! Járj utána a választott témának! Nézz utána a kapott terveződ munkásságának és/vagy olvass el két interjút tőle. Készíts vizuális gyűjtést a kapott médiumodnak megfelően! Készíts vizuális gyűjtést a témádnak megfelelően. Összegezd anyagaidat egy brief dokumentumban!
Láss hozzá a tervezéshez!
Kirakat vagy folyamatfólió
Általában minden egyetem közzéteszi, hogy hány projektet, hány oldalon keresztül érdemes náluk bemutatni, hogy képbe kerüljenek a munkáiddal kapcsolatban. Ez általában egyetemenként eltérő, de ezektől a számoktól függ, hogy milyen stratégiát érdemes választanod.
Ha sok projekt az elvárás, de azt csak kevés oldalon lehet bemutatni, akkor leginkább egy összbenyomást szeretnének kapni a munkáiddal kapcsolatban. Ez az opció erősen produktum orientált, így az oldalakon csak a kész munkák kirakatszerű bemutatására van lehetőséged pontosan úgy, mintha valamelyik plázában sétálva nézegetnénk a különböző üzletek elkészült termékeit. Ha nincs oldalszámmegkötés, akkor érdemes a bonyolultabb projektjeidet bővebben kifejteni, hogy érthető legyen az út, amit bejártál a projekt fejlesztés során. Érdemes úgy bemutatni ilyenkor az összes, vagy legalább két-három munkádat, hogy abból érthetővé váljanak a tervezési folyamataid. Ezt a metódust én általában a főzésnek az analógiájával szoktam magyarázni. Gondold azt, hogy valakit főzni tanítasz és el kell mondanod, hogy mit főzöl, miért azt főzöd, milyen hozzávalókból építkezel és azok a hozzávalók milyen kapcsolatban állnak egymással. Ennek a bemutatásnak érdemes egy folyamatisággal nekilátni. Az elején kezdjük az inspirációknál, majd bemutatjuk a kutatásunkat, a logikánkat, amivel ezeket összeillesztettük, majd az elkészült munka megjelenési lehetőségeit. Az inspirációnál fontos kiemelni, ha készítünk is moodboardot, azt semmiképp se tegyük be a portfóliónkba, mivel ebben a helyzetben nem szerencsés mások munkáit felhasználnunk a saját projektünk magyarázására, kivéve, ha az nem szaktörténeti referencián alapszik.
Prezentáció elrendezése
Miután leválogattuk munkáinkat és sikerült kitalálnunk, hogy azokat milyen terjedelemben szeretnénk bemutatni, nulladik lépésként érdemes kialakítanunk egy olyan grafikai rendszert, amelyben munkáinkat a kellő rugalmassággal be tudjuk mutatni.
Ennek a grafikai rendszernek a legalapvetőbb része a tipográfiai elemek elrendezése. Olyan címszavakat érdemes megjelenítenünk, mint a nevünk, az adott munka címe, médiuma vagy a kivitelezés technikája. Ha a portfóliónkat nem mi prezentáljuk, hanem jelenlétünk nélkül kerül megtekintésre, akkor érdemes egy rövid bekezdésben összefoglalnunk a koncepciónkat is az adott munkával kapcsolatban. A koncepciónak a miértekről kell szólnia és azt kell elmagyaráznia, hogy a projektfelvetés és az elkészült munka között mi - miért történt.
Amikor megszerkeszted a portfóliód layoutját, figyelj oda, hogy a lehető legkevésbé legyen az feltűnő. Észre se vegyem addig, amíg nem akarom elolvasni. A fókuszban a munkáid legyenek és a körítés. Érdemes arra is odafigyelni, hogy hány keretet használsz egy lapon. Tipikus hiba, amikor valaki egy keretbe betesz egy mockup-ot, amin van egy eszköz, amin megjelenik a munkánk. A látványtervek és a befotózott munkák általában hozzátesznek munkáink értelmezhetőségéhez, de ne essünk abba a hibába, hogy ezek nagyobb hangsúlyt kapnak, mint maguk a munkáink.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1g08XTjQ9rrZyb8-g01AEOMmvAt2esq1Qb_Oj5F2eCok/edit?usp=share_link
Személyes prezentáció
Amikor személyesen kell prezentálnunk a munkáinkat, kicsit másképp kell hozzáállnunk a helyezethez, mintha tőlünk függetlenül tekintik meg a munkáinkat. Ha jelen vagyunk, akkor például fontos, hogy elengedjük a hosszabb szövegek megjelenítését, mert az sosem szerencsés, ha ugyanazt mondjuk el, amit leírtunk a prezentációs diára, vagy ne adj’ Isten még egy az egyben azt is olvassuk fel. Vezessük magunkat címszavakkal, a képeket próbáljuk úgy felépíteni, hogy arról eszünkbe jusson a mondandónivalónk.
A prezentálás egy tanulható, gyakorolható technika. Nem kell amiatt aggódnunk, hogy ha elsőre nem megy, akkor sosem fog menni. A lényeg az, hogy bemutassuk, elmagyarázzuk a munkáinkat. Ezt akár otthon is elpróbálhatjuk, írhatunk szöveget magunknak minden diához, hogy ne kelljen rögtönözni, hanem nagyjából tudjuk, mit szeretnénk mondani, de bemagolni ezt sem érdemes.
Tipikus kezdő prezentációs probléma (amit gyakorlással meg lehet szüntetni), amikor elkezdünk mi magunk hibákat kiemelni a munkáinkból, vagy elkezdjük negatívan minősíteni a munkáinkat. Nem baj, ha vannak hibák a munkáinkban, általában azért megyünk egyetemre, hogy fejlődni tudjunk. Ezeket a kiemelés helyett, hagyjuk figyelmen kívül és bízzuk a hallgatóságra, hogy önállóan alkothassanak véleményt, ha egyáltalán észreveszik.
Ahogy a prezentációnk oldalainak, úgy nekünk is úgy érdemes megjelennünk, hogy az ne vonja el a figyelmet a mondanivalónkról. Öltözet és kiállás tekintetében tehát érdemes kerülni a végleteket. Nem kell sehova sem ünneplőben menni, általában a hétköznapi elegáns megjelenés tökéletesen megfelel.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1aenP_B7zMVQpPBt6nxR8mHHU-c2W91W6mHlaet5etmQ/edit?usp=share_link
Ha tervezőgrafikát kezdünk el tanulni, joggal feltételezhetjük, hogy egyszer majd ezen a területen próbálunk meg elhelyezkedni és egy korrekt egzisztenciát szeretnénk biztosítani magunknak.
Amikor elkezdjük elsajátítani a szakmát, akkor óhatatlanul érkeznek a kapcsolati tőkénk révén megkeresések, amelyek csekély ellenszolgáltatással, de tervezésre buzdítanak mindannyiunkat. Ez egy természetes folyamata a szakmának és ezzel nincsen semmi baj, mert izgalmas kipróbálnunk magunkat a szabadúszó grafikusok világában, ahol a tervezésen felül megjelennek egyéb olyan folyamatok, amelyekkel a hagyományos grafika képzésekben nem sűrűn találkozhatunk.
Gyakori példa, hogy ismerőseink azért keresnek fel, mert szeretnének egy grafikai produktumot kapni, de azt ők maguk nem tudják a szoftverismeret hiányában elkészíteni. Ez lehet az első olyan pillanat amikor szembesülünk azzal, hogy a vizuális érzékenységünkben és ízlésünkben az “ügyfeleink” nem feltétlen osztoznak velünk. Sajnos a grafika nem hasonlatos az olyan szakmákhoz, mint az autószerelés, ahol ha elviszem a szerelőhöz az autót, akkor a legfőbb igényem, hogy az végeredményben használható és jól működő legyen. A grafika az előbbi példával szemben egy vizuális, ebből adódóan pedig egy szubjektív szakma, mivel ügyfeleinknek lehetnek kedvenc színei és lehetnek formai preferenciái is. Ha nekünk jobb vizuális és esztétikai érzékünk van, az még nem fogja azt jelenteni, hogy jobb anyagot tudunk tervezni, mint az ügyfelünk, aki hozzánk képes ösztönösebb, viszont ismeri a versenytársait és tudja, hogy milyen vizuális megoldások működnek a saját piacán, vagy hogy mi határozza meg konkurenciáit. Innen közelítve érdekes feladat, hogy el tudjunk vonatkoztatni a saját ízlésünktől, az ügyfél ízlésétől, és rá tudjunk menni azokra a konklúziókra, amelyek az adott tervezési szituációt életképessé tudják majd tenni a célpiacon. Az is fontos, hogy tudatosítsuk, hogy nem kell mindennek igényesen és jól kinéznie, mert egy izgalmas és esztétikus grafikai megoldás az átlagfogyasztónak üzenheti azt is, hogy az adott termék már egy magasabb árkategóriába tartozik. Van, ami csak azért néz ki rosszul, hogy az emberek le merjék venni a polcról és közben ne kelljen azon aggódniuk, hogy sokat kell fizetniük a kasszánál.
Egy piaci valós tervezési helyzet sok olyan igényt fogalmazhat meg, amely nem a tervező meglátásait adja át a témában. Felvételi szituációban a projektjeinknek fontos, hogy legyen hasznossága és értelme, valamintműködőképes legyen azon a szinten, ahova szánjuk. A felvételiztetők nem az ügyfeleink igényeire, vagy a célpiacból és a pozíciónálásból fakadó kötöttségekre kíváncsiak, hanem ránk.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/12YnVCFamQlVnFECFZMQKb0hvwLHyrgnrYx5Pr4OhtzU/edit?usp=share_link
A szakmai felkészültségen túl sok esetben arra is kíváncsiak szoktak lenni a bizottságok, hogy mi kik vagyunk, amikor nem grafikáról van szó, hol élünk, mit szeretünk, milyen érdeklődési köreink vannak, mit tartunk fontosnak a világból és mire használnánk a grafikát a világ megváltoztatása érdekében. Miért szeretnénk erre az egyetemre járni? Kik inspirálnak minket akár a saját, akár más területekről? Mi kell a szakmai kompetenciákon túl?
Érdemes magadra venned a felvételiztetők szemüvegét és végiggondolnod, hogy te kivel dolgoznál együtt a következő években.
Már kiforrott tapasztalatokkal látogattál el az oldalra? Véleményezd az oldal szövegeit vagy legyél te is társszerző! Az alábbi linken megoszthatod gondolataidat a blokkhoz tartozó tartalmakkal kapcsolataban:
https://docs.google.com/document/d/1leFj9EDTKa7anJQZZ-tq2cIkjZIo5XSQbZLXcOAFaCA/edit?usp=share_link
© Weiszer Márk 2023 | Minden jog fenntartva.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem | Mestermunka
Témavezető: Vargha Balázs
